Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben célul tűzte ki, hogy végsőenergia-felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 2005-ös 785 PJ értéket. Ehhez a 2021-től 2030 végéig tartó időszakban évi 0,8%-os energiamegtakarítást és – a teljes időszakot lefedő élettartamú szakpolitikai intézkedéseket feltételezve – évi 7 PJ új megtakarítás szükséges. A 2014-2020-as időszakban bevezetett energiahatékonysági programok és intézkedések évente mintegy 3-4 PJ végsőenergia-megtakarítást eredményeztek, így a 2021-től kezdődő időszakban a jelenlegi megtakarítások mintegy duplájára van szükség. Ezért 2021. január 1-jétől egy új szakpolitikai eszköz, az energiahatékonysági irányelv szerinti ún. energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése kezdődött meg.
Az Európában már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott rendszer lényege, hogy a kötelezetteknek, olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. Végfelhasználónál elvégzett, hitelesített energiahatékonysági beruházás például egy öreg, nem hatékonyan működő gépsor modernebbre cserélése, épületek felújítása stb. A kötelezettségi rendszer kedvezményezettjei a hazai vállalati és lakossági végfogyasztók lesznek, úgy hogy a lakossági energia árak stabilitása továbbra is fennmarad.
EKR kötelezett szervezetek:
- Villamosenergia-kereskedők
- Villamosenergia egyetemes szolgáltatók
- Földgázkereskedők
- Földgáz egyetemes szolgáltatók
- Közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítők
A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettségét akár saját tevékenységi körében, akár tevékenységi körén kívül eső más szektorban végrehajtott energiahatékonysági beruházással vagy energiahatékonyság-javító intézkedéssel, valamint más kötelezett felek, kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók vagy egyéb harmadik személyek által megvalósított hitelesített energiamegtakarítással is teljesítheti.
A hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át. A hitelesített energiamegtakarítás kétoldalú megállapodás keretében vagy szervezett piacon ruházható át.
Az energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai auditnak tartalmaznia kell…
- az energiahatékonyság-javító intézkedés előtti kiinduló helyzet, vagy az energiahatékonysági beruházás végrehajtását megelőző műszaki állapot és az azt jellemző energiahatékonysági mutatók ismertetését,
- az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás részletes ismertetését,
- épületszerkezetek esetében a rétegterv, a beépített anyagok termékjellemzőinek és vastagságának, valamint a lényeges műszaki megoldások részletes ismertetését,
- gép, berendezés beszerzése vagy cseréje esetében a gép, berendezés megnevezését, típusát, teljesítményjellemzőjét, a várható üzemeltetési időszakot és élettartamot,
- az építési-szerelési munka leírását, anyagjellemzőit, méretét vagy mennyiségét és a vonatkozó jogszabály, nemzeti szabvány vagy a szakma szabályai szerint az elért energiamegtakarítás számítását,
- a beépített új berendezésre vonatkozó, az Európai Unióban vagy Magyarországon elfogadott vagy hatályos követelmény feltüntetését vagy ilyen követelmény hiányának egyértelmű megállapítását,
- a megvalósított intézkedésre vonatkozó jogszabály, nemzeti szabvány, nemzetközi szabvány, műszaki irányelv, ágazati műszaki irányelv vagy egyéb műszaki dokumentum megjelölését, amelynek figyelembevételével az elért energiamegtakarítás számítható,
- az energiamegtakarítás kiszámítási módszerének részletes ismertetését az energiahatékonysági irányelv értelmében előírt energiamegtakarítási kötelezettségek átültetéséről szóló, 2019. szeptember 25-i (EU) 2019/1658 bizottsági ajánlás figyelembevételével.
[Forrás: https://www.enhat.mekh.hu/ekr]
A végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet 1. számú mellékletét képező „Az egyes energiahatékonysági intézkedésekből vagy beruházásokból származó energiamegtakarítás mértékét meghatározó jegyzék” a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményező alábbi intézkedéseket nevesíti:
I. rész Épületekre vonatkozó energiahatékonysági intézkedések
1. Épületek külső határoló szerkezeteinek korszerűsítése
1.1 Homlokzat és tetőszerkezet utólagos korszerűsítése
1.2 Nyílászáró korszerűsítés és csere
1.3 Külső határoló felületek hőtechnikai korszerűsítése, nyílászáró cserével együtt
1.4. Egyszerűsített számítás lakóépületek utólagos komplex hőszigetelésével elért végsőenergia- megtakarítás kimutatására
1.5. Egyszerűsített számítás lakóépületek nyílászáró cserével elért végsőenergia-megtakarítására
1.6. Egyszerűsített számítás lakóépületek utólagos komplex hőszigetelésével és nyílászáró cserével együtt elért végsőenergia-megtakarítás kimutatására
1.7 Üvegezett felületek direkt sugárzás elleni védelme
2. Épülettechnikai rendszerek korszerűsítése
2.1 Központi fűtési rendszerek gázkazánjainak korszerűsítése
2.2 Keringető szivattyú cseréje
2.3. Csatlakozás távhőellátó hálózathoz
2.4. Gázkazán és központi fűtési rendszer komplex korszerűsítése
2.5. Világításkorszerűsítés
2.6. Használati melegvíz ellátás támogatása napkollektorral
2.7. Használati melegvíz készítés hőfejlesztő berendezésének cseréje
2.8. Gázkazán cseréje hőszivattyúra
2.9. Társasház komplex felújításának egyszerűsített elszámolása két lépésben „k” tényező alkalmazásával
2.10. Split klíma cseréje
2.11. Légkezelő rendszerek ventilátorcseréje, üzemeltetési paraméterek optimalizálása
2.12. Szellőztetőrendszerbe integrált hővisszanyerő cseréje
2.13. Split klímaberendezések fűtési célú alkalmazása
2.14. Szakaszos fűtéssel, időszakos fűtéscsökkentéssel elérhető végsőenergia-megtakarítás (Programvezérelt fűtéssel elérhető végsőenergia-megtakarítás)
II. rész Háztartási gépcsere és irodai berendezések cseréje
1. Háztartási gépek cseréjének ösztönzése
1.1. Háztartási készülékek cseréjének egyszerűsített számítása energiacímkék alapján
2. Irodai berendezések cseréje
2.1. Irodai berendezések cseréje
III. rész Technológiai folyamatok energiahatékonyságának javítására vonatkozó intézkedések
1. Sűrített levegő rendszerek
1.1 Sűrített levegő szivárgáscsökkentés
1.2. Hálózati nyomás csökkentése
1.3. Kompresszorok szabályozásának korszerűsítése – szabályozott térfogatáramú kompresszorral
1.4. Kompresszorok szabályozásának korszerűsítése – fordulatszám szabályozással
1.5 Sűrítettlevegő-kompresszor cseréje
1.6. Léghűtésű sűrített levegő kompresszor hulladék hőjének hasznosítása
1.7. Vízhűtésű sűrített levegő kompresszor hulladék hőjének hasznosítása
2. Gőz és forróvíz rendszerek
2.1. Ipari kazán cseréje
3. Termelési folyamatok
3.1. Villanymotorok cseréje
3.2. Ipari kapcsolószekrények hűtőberendezésének cseréje
3.3. Villamosenergia-vételezés energiahatékonyságának növelése transzformátor- cserével
3.4. Végponti fázisjavítás
4. Hűtés
4.1. Kereskedelmi egységekben használt központi hűtőberendezések cseréje
4.2. Kereskedelmi egységekben használt hűtőkészülékek cseréje
4.3. Professzionális hűtőbútorok és sokkolóhűtők cseréje
4.4. Helyiség és technológiai folyadékhűtők cseréje
IV. rész Közlekedéssel kapcsolatos energiahatékonysági intézkedések
1. Járműcsere
1.1. Energiamegtakarítás gépjármű energiatakarékosabbra cseréjével
1.2. Energiamegtakarítás autóbusz energiatakarékosabbra cseréjével
1.3. Energiamegtakarítás traktor energiatakarékosabbra cseréjével
1.4. Energiamegtakarítás targonca energiatakarékosabbra cseréjével
1.5. Energiamegtakarítás tehergépjármű energiatakarékosabbra cseréjével
2. Szállítás
2.1. Energiatakarékos gumiabroncs használata
2.2. Flottagépjárművek abroncsnyomás ellenőrzése
2.3 Intermodális közlekedés igénybevétele
3. Energiamegtakarítás közlekedési mód váltással
3.1. Kerékpáros munkába járás ösztönzése
V. rész Szemléletformálás
1. Szemléletformálás a közlekedésben
1.1. Energiatakarékos vezetés ösztönzése képzésekkel
1.2. Abroncsnyomás ellenőrzése és beállítása
1.3. Energiamegtakarítás otthonról történő munkavégzéssel
